Noémi

Nagyon jól éreztük magunkat a szüleimnél, de sajnos mióta hazajöttünk, azóta viseljük a következményeket. Az autót elvitték szervizbe és kiderült, hogy sokkal nagyobb a probléma, mint hittük. Nem a gyertya vagy a trafó hibás, hanem eltört a vezérműtengely, aminek a cseréje sajnos nagyon drága lesz. Azt mondják, egy hét alatt készen van, de drága az alkatrész. Ilyenkor látjuk, hogy egy autónak a fenntartása sokkal többe kerül, mint önmagában a vásárlás, nem is sietjük el az autóvételt!

Nagymamám ott él, ahol a szüleim. Két hete vasárnap megbetegedett, ekkor mi még ott voltunk. Direkt nem vittük el hozzá Zsófit, ő viszont, mivel már nagyon rég találkozott a dédunokájával, nem bírta ki, hogy ne lássa őt. Oda nem adtuk neki, csak tisztes távolságból figyelték egymást, de sajna ez sem volt elég. A múlt pénteken csúnya köhögéssel kelt Zsófi. Először reménykedtem, hogy csak kiszáradt a torka este, de azután sem lett jobb, miután ivott egy kis teát. Még reggel felhívtam a védőnőt, hogy mit tegyek. Mivel most torokfájásos, lázas járvány van, azt tanácsolta látogassuk meg a doktor nénit. Aznap esti rendelést tartott, így Peti is tudott segíteni. Láza nem volt, de nagyon csúnyán köhögött. A vizsgálat után kiderült, hogy hála istennek nem a tüdeje miatt köhög, hanem felső légúti meghűlése van. Vennem kellett neki tengeri vizes orrsprayt és köhögéscsillapítót. Aznap este nyugodtan feküdtem le, bíztam benne, hogy egy-két nap és átvészeli. Sajnos nem így lett. Szombaton sem lett jobban, sőt estére már be is lázasodott. Aznap este adtam be neki előszőr lázcsillapító kúpot. Tisztára izgultam, hogyan kell, még anyukámat is felhívtam telefonon, hogy megkérdezzem, hogy is kezdjek hozzá. Zsófi kedélyállapotán akkor még nem látszott, hogy beteg, de másnapra az orra is nagyon elkezdett folyni és a köhögés sem csillapodott.

Hétfőre elérte a csúcsot a betegség. Rosszul festett, rossz volt a közérzete is, egyfolytában vinnyogott. Az esti elalvással soha nem szokott probléma lenni, most viszont negyed 11-kor még fent volt. Egész éjszaka fel-felkelt és sírt. Reggelre mi is kikészültünk és fájt már a mi torkunk is. A rossz közérzete nem változott Zsófinak, sőt még tetézte az is, hogy nem akart enni. Megelégeltem a szenvedést és ma, kedden visszavittem az orvoshoz. Másik doktornő vizsgálta meg, ő is megállapította, hogy vírusfertőzés, és nem kell nagyobb gyógyszeres kezelés. Azt mondta, hogy nagyon piros a torka, biztos nagyon fáj neki, és azért nem akar enni. Írt fel neki fájdalomcsillapító cseppet és C vitamint. Remélem, a szemem fénye hamarosan jobban lesz!