Noémi

Elérkeztünk a hatodik hónaphoz, május 25-én lesz Zsófi fél éves. Négy és fél hónapig tudtam szoptatni, aztán sajna tápszerre kellett váltanunk. A harmadik hónaptól próbálkoztam a hozzátáplálással. Először almát, majd banánt adtam neki, de nagy érdeklődést még nem mutatott irántuk. Igaza volt a védőnőnek, aki azt tanácsolta, hogy csak a negyedik hónap után kezdjük gyümölccsel etetni. Az ötödik hónap tájékán kezdtem el a gyümölcsöt zöldséggel is párosítani. Burgonya, répa, sütőtök, cukkini stb., de kicsit ez is korai volt, nem evett még annyi szilárd ételt, hogy érdemes legyen elkezdeni főzőcskézni. Készen megvenni pedig kész pénzkidobás volt, mert a felbontott üvegeket csak két napig lehet hűtőben tárolni, és Zsófi nem evett meg egy üveggel két nap alatt sem. Persze valahol el kellett kezdeni. Most már egy nap egyszer, általában ebédre főzeléket eszik. Még most sem eszik belőle annyit, hogy ne kelljen tápszerrel pótolni, de már 100g, háromnegyed üveg elfogy egyszerre. A jövő héttől megpróbálkozok a hússal is, nagyon kíváncsi vagyok, mit fog hozzá szólni.

A másik fontos mérföldkő az alvás. Még mielőtt gyereket vállaltunk volna, én teljesen biztos voltam benne, hogy kezdettől fogva külön szobában fog aludni, soha nem fogom hagyni, hogy velünk egy ágyban aludjon, és nem fogjuk hozzászoktatni az ölben alváshoz vagy a ringatva elalváshoz sem. Kezdettől fogva saját szobája van és ott is alszik. Hat hétig aludtam vele egy szobában, de miután átaludta az éjszakát, én is visszaköltöztem a helyemre. A mi ágyunkban soha nem aludt, szerintem egyikőnknek sem fordult meg ez a fejében. Még akkor sem, amikor valamiért fölriad éjszaka. Szépen megvigasztaljuk és csucsukázhat tovább a saját ágyikójában. A ringatással történő elaltatást viszont benéztük. Nem tudom megmondani, mikor szokott hozzá, azt viszont igen, hogy mikor tudatosult bennem: amikor 6 kiló lett, és nem bírtam félórákat cipelni a lakásban. Úgyhogy most tanulja Zsófi az egyedül elalvást. Kicsit sír, kicsit hisztizik, majd elalszik. Már többször sikerült, hogy egyszerűen csak leraktam és elaludt magától. Azt vettem észre, hogy mióta magától alszik el napközben, sokkal tovább alszik egy-egy alvásnál. Lehet, hogy sokan azt gondolják, hogy gonosz szülők vagyunk, mert szegény gyerek… De arra senki nem gondol, hogy 50kg vagyok és napi háromszor legalább fél órákat kellett cipelnem a gyereket. És mi lesz majd egy-két év múlva!

A levegőzés legalább olyan fontos a babának, mint az evés és az alvás. Nálunk elég nehézkesen megy a dolog, mert a harmadik emeleten lakunk és nincs lift a házban. Ezt nagyon benéztük, még szerencse, hogy van erkélyünk, így nem kell minden nap le-fel cipelnem a gyereket és a babakocsit. Csak az tudja elképzelni, milyen macera, aki már végigcsinálta. Nagyon elfáradok egy-egy levegőzés alkalmával, de hát a gyerekért mindent!

A hatodik hónap tájékán kell elkezdenie forgolódni. Jelentem, Zsófi már hasról hanyatt fordul! Már kezdtem félni, de aztán egyik reggel, etetés után hasra raktam le az ágyra, aztán mire visszamentem, már hanyatt feküdt. Még szerencse, hogy elég széles volt az ágy, mert lefordult volna. Sajnáltam, hogy nem láttam az első átfordulását, de azóta már bepótolta, megmutatta nekem is, hogy milyen ügyes. Visszafele még nem megy, szerintem azért, mert nem szeret hason feküdni, de ami késik, nem múlik. Segítséggel már ül is, és nyúl közben a játékai után, mi lesz itt, ha majd elkezd kúszni…